2012.12.12.
Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétıl ún.
pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak.
Tájékoztató a pénzforgalmi elszámolás alapvetı szabályairól
(Áfa tv. XIII/A. Fejezet)
Az általános forgalmi adó alanyai az áfa megállapítására 2013. január 1-jétıl ún.
pénzforgalmi elszámolást alkalmazhatnak. Ennek lehetıségét a munkahelyvédelmi
akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
szóló 2012. évi CXLVI. törvény (a továbbiakban: Módosító tv.) teremtette meg, amely az
általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (továbbiakban: Áfa tv.) egy új,
pénzforgalmi elszámolásra vonatkozó XIII/A. Fejezettel egészítette ki.
A választás feltételei
A pénzforgalmi elszámolás az adóalany választásán alapul. Pénzforgalmi elszámolást olyan
áfa adóalany választhat, aki/amely a következı feltételeknek együttesen megfelel, vagyis
o a kis- és középvállalkozásokról, fejlıdésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint a tárgy naptári év elsı napján
kisvállalkozás, vagy annak minısülne, ha a Kkv. hatálya alá tartozna, és
o gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig
lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, továbbá
o nem áll csıd- vagy felszámolási eljárás hatálya alatt és
o nem választott alanyi adómentességet.
[Áfa tv. 196/B. § (1) bek.]
A választás további feltétele, hogy az adóalany összes termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendı ellenérték adó nélkül számított és
éves szinten göngyölített összege
o sem a tárgy naptári évet megelızı naptári évben ténylegesen,
o sem a tárgy naptári évben ésszerően várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 125.000.000 forintot.
[Áfa tv. 196/C. § (1) bek.]
A választásra jogosító felsı értékhatárba nem számít bele az adóalany vállalkozásában
- használt tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke,
- immateriális jószágként vagy egyéb módon hasznosított vagyoni értékő jog végleges
átengedésének ellenértéke,
- a közösségen belüli adómentes (az Áfa tv. 89. §-ában foglaltaknak megfelelı)
termékértékesítés ellenértéke,
- a tevékenység közérdekő jellegére tekintettel (az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése szerinti)
adómentesség alá tartozó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke,
- a tevékenység speciális jellegére tekintettel (az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés a)-g) pontjai
szerint) adómentesség alá tartozó kiegészítı jellegő szolgáltatásnyújtás ellenértéke.
[Áfa tv. 196/C. § (2) bek.]
Tekintettel arra, hogy a törvényi megfogalmazásból következıen a termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások ellenértékét kell alapul venni, az adóalanynak nem az összes bevételét,
hanem csak az olyan bevételeit kell figyelembe vennie az értékhatár számításakor, amelyek az
Áfa tv. szerinti – általa teljesített – termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékei. A
termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások ellenértékeit ugyanakkor attól függetlenül
figyelembe kell venni, hogy azok az Áfa tv. területi hatálya alá tartoznak-e vagy sem. Ennek
2
megfelelıen az értékhatárba a külföldi teljesítési helyő termékértékesítések,
szolgáltatásnyújtások ellenértékei is beleszámítandók. Nem kell azonban figyelembe venni az
értékhatár számításakor az ingyenes – Áfa tv. 11. §, 12. § és 14. § szerinti – ügyletek
adóalapját – annak ellenére, hogy azok az Áfa tv. alkalmazásában termékértékesítésnek és
szolgáltatásnyújtásnak minısülnek – figyelemmel arra, hogy azok esetében megtérített vagy
megtérítendı ellenértékrıl nem beszélhetünk.
Mit jelent a pénzforgalmi elszámolás?
A pénzforgalmi elszámolás lényege röviden összefoglalva az, hogy az ilyen elszámolás
választása esetén az adóalanynak a fizetendı adóját akkor kell megállapítania, ha a vevı az
ellenértéket részére megtérítette, a beszerzései tekintetében levonási jogát akkor
gyakorolhatja, ha a vételárat az eladó részére megfizeti. (A pénzforgalmi elszámolás tehát
vonatkozik az adóalany által fizetendı adóra, valamint a beszerzéseit terhelı levonható
adóra.)
A fentieken túlmenıen a pénzforgalmi elszámolás hatással van a pénzforgalmi elszámolást
választó adóalany vevıjének levonási jogára is, ugyanis a vevı levonási joga is csak akkor
keletkezik, ha a vételárat a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany részére megtéríti
(lásd: A pénzforgalmi elszámolás hatása a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany
vevıjére részben).
Mire vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás?
1. Az adóalany által fizetendı adó megállapítása
A pénzforgalmi elszámolás vonatkozik az adóalany által fizetendı olyan általános
forgalmi adóra, amelyet az adóalanynak az általa
– belföldön
– a pénzforgalmi elszámolás idıszakában
– teljesített
– termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása után
kell fizetnie. E feltételnek megfelelı esetben a fizetendı adót az adóalanynak az adót is
tartalmazó ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítania.
Az Áfa tv. vonatkozó 196/B. § (2) bekezdés a) pontja szerint az adóalany a pénzforgalmi
elszámolás idıszakában belföldön teljesített összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása
után pénzforgalmi szemléletben, azaz az adót is tartalmazó ellenérték kézhezvételekor,
jóváírásakor állapítja meg az általa fizetendı adót.
E fıszabály alól azonban a jogszabály tartalmaz kivételt, ugyanis nem vonatkozik a
pénzforgalmi elszámolás
o az Áfa tv. 10. § a) pontja szerinti értékesítésre. Ez olyan értékesítés, amely során a
termék birtokbaadása olyan ügylet alapján valósul meg, amely a termék határozott idıre
szóló bérbeadásáról vagy részletvételérıl azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a
tulajdonjogot legkésıbb a határozott idı lejártával, illetıleg az ellenérték maradéktalan
megtérítésével megszerzi. E szabálynak megfelelı jellemzıen zártvégő lízingügyletek,
illetve részletvétellel történı termékértékesítések után az eladónak a fizetendı adóját nem
lehet pénzforgalmi szemléletben megállapítania, azt az adóztatandó tényállás
megvalósulásakor, azaz a termék birtokbaadásakor kell megtenni.
o az Áfa tv. 89. § szerinti adómentes közösségen belüli értékesítésre.
3
o azon termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyekre az adóalany az Áfa tv.
második részében meghatározott más különös rendelkezéseket alkalmazza, vagyis
- az Áfa tv. XIV. fejezetében foglalt – mezıgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra
vonatkozó különös szabályok szerinti – ún. kompenzációs rendszerbe tartozó
értékesítésre. (Ezen ügyletek kivételkénti kezelésének csak elméleti jelentısége van,
mivel ez után az áfa alanynak nincs áfa fizetési kötelezettsége, mivel a felvásárlótól
kompenzációs felárra jogosult. Megjegyezzük, hogy az ilyen ügyletek is az Áfa tv.
hatálya alá tartozó termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások és így a választás
feltételéül szabott értékhatárba beleszámítanak.)
- az Áfa tv. XV. fejezete szerinti – az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó –
különös (ún. árrésadózási) szabályok alá tartozó ügyletekre sem vonatkozik a
pénzforgalmi elszámolás. Az adóalanynak e szabályok szerinti adó megállapítást
ugyanúgy kell végezni és a bevallásban szerepeltetni, mint eddig (függetlenül a vevı,
igénybevevı által fizetendı ellenérték megtérítésének idıpontjától). (Ennek vélhetıen
egyébként sincs gyakorlati jelentısége, mivel az utazásszervezési szolgáltatás esetében
a gyakorlatban a vételárat jellemzıen elıre kifizetik, valamint az igénybevevı utasok
általában nem adóalanyok.) Megjegyzendı, hogy ezen értékesítés adó nélkül számított
ellenértéke (tehát nem az adó alapja, ami az árrés) is beleszámít a 125 milliós
értékhatárba.
- az Áfa tv. XVI. fejezete szerinti – használt ingóságokra, mőalkotásokra,
győjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó – különös (szintén egyfajta árrés
adózásos) szabályok alá tartozó értékesítésre sem vonatkozik a pénzforgalmi
elszámolás. Az adóalany e feltételnek megfelelı értékesítése után fizetendı adóját is a
pénzforgalmi elszámolástól függetlenül az említett fejezetben foglaltaknak megfelelıen
számolja el és szerepelteti az adóbevallásában. Megjegyzendı, hogy ezen fejezet
hatálya alá tartozó értékesítések ellenértéke is beleszámít az értékhatárba.
[Áfa tv. 196/B. § (2) bek. a) pont]
A törvényben kivételként megfogalmazott ügyletek tehát annak ellenére, hogy az adóalany
által belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások, nem tartoznak a
pénzforgalmi elszámolás alá.
Az adóalany által teljesített termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, ha azok teljesítési
helye nem belföld, szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás. Azon
termékértékesítéseket és szolgáltatásnyújtásokat – amelyek nem tartoznak az Áfa tv.
területi hatálya alá – az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolástól, az ellenérték vevı,
igénybevevı általi megtérítésétıl függetlenül, ugyanúgy kell figyelembe venni az
adóbevallásában, és ha ilyen kötelezettsége van, az összesítı nyilatkozatban szerepeltetni,
mint eddig.
A törvény megfogalmazása – a 196/B. § (2) bekezdés a) pontja – szerint az adóalany „az
általa fizetendı adót” állapítja meg a pénzforgalmi elszámolás szabálya szerint. Ebbıl
következıen az olyan ügylet, amely ugyan az adóalany által belföldön teljesített ügylet, de
nem az adóalany fizeti utána az adót, szintén nem tartozik a pénzforgalmi elszámolás
alkalmazása körébe. Ilyenek az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolt ún. belföldi fordított
adózásos ügyletek. Ezek ellenértékét is az általános szabályok szerint a vevı, igénybevevı
által fizetendı ellenérték kiegyenlítésének idıpontjától függetlenül – az eddig is alkalmazott
szabályok szerint – kell az adóalanynak az adóbevallásában (mezıgazdasági termékek esetén
az adatszolgáltatási lapon is) szerepeltetni. Szintén nem vonatkozik a pénzforgalmi
elszámolás az ingyenes átadásokra, a saját vállalkozásban végzett beruházásra (ezeknek az
4
ügyleteknek a kapcsán ugyanis ellenértékrıl, illetve annak jóváírásáról, kézhezvételérıl nem
beszélhetünk).
Nem vonatkozik a pénzforgalmi elszámolás az adóalany által fizetendı adóra, akkor, ha azt
nem az általa teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után kell megállapítani és
fizetni. Ilyenek:
- a közösségen belüli termékbeszerzés, amely után a fizetendı adót az ellenérték
kiegyenlítésétıl függetlenül az Áfa tv. 62. §-ában foglalt szabályokat alkalmazva kell
megállapítani és ennek megfelelıen szerepeltetni az adóbevallásban és az összesítı
nyilatkozatban is.
- a termékimport után fizetendı adó, amelyet szintén nem érint a pénzforgalmi elszámolás
alkalmazása.
- a külföldi – Magyarországon nem letelepedett – adóalanytól igénybevett szolgáltatás,
amely után, mint igénybevevınek kell az Áfa tv. 140. § a) vagy b) pontja alapján az
általános forgalmi adót megfizetni.
- a külföldi – Magyarországon nem letelepedett – adóalanytól vásárolt, fel-, összeszerelés
tárgyául szolgáló és/vagy vezetékhálózaton keresztül szállított ún. energiatermékértékesítés
beszerzıjeként az Áfa tv. 139. § alapján fizetendı adó.
- az Áfa tv. 142. § (1) bekezdésében felsorolt ún. belföldi fordított adózásos szolgáltatások,
termékértékesítések, amely után az adóalanynak, mint vevınek, igénybevevınek kell az
általános forgalmi adót megfizetni. A fizetendı adó megállapítását a pénzforgalmi
elszámolástól függetlenül az Áfa tv. 60. § (1)-(3) bekezdésében foglalt szabályok
alkalmazásával kell elvégezni, ennek megfelelıen szerepeltetni az áfa bevallásban és
mezıgazdasági termékek esetében az adatszolgáltatásban is.
Az Áfa tv. 98–114.§ szerinti adómentes értékesítéseket és az Áfa tv. 85–87.§ szerinti
adómentes ügyleteket azonban a pénzforgalmi elszámolás elve szerint kell az
adóelszámolásában és errıl benyújtott bevallásában szerepeltetnie.
2. A pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalany levonási joga
A pénzforgalmi elszámolás vonatkozik az adóalany által beszerzett termék, igénybe vett
szolgáltatás után rá áthárított adó (az ún. elızetesen felszámított adó) levonási jogának
gyakorlására.
A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany választása nemcsak azt a lehetıséget jelenti,
hogy az általa teljesített ügylet után a fizetendı adóját nem kell megállapítania mindaddig,
amíg a vevıje a vételár bruttó (áfa-t is tartalmazó) összegét részére ki nem egyenlíti. Azzal a
következménnyel is jár, hogy az adóalanynak a beszerzései után rá áthárított áfa
tekintetében is pénzforgalmi elszámolást kell alkalmaznia, vagyis a levonási jogát
mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a beszerzési árat (annak a bruttó – áfa-t is tartalmazó –
összegét) az eladó részére meg nem fizeti.
A törvény rendelkezése alapján nem vonatkozik ez a halasztás az Áfa tv. 10. § a) pontja
szerinti értékesítésnek megfelelı beszerzésre. Ebbıl következıen a részletvétellel vagy
zártvégő lízingügylettel történı termékbeszerzés után keletkezı levonható adót az adóalany a
vételár megfizetésének idıpontjától függetlenül a levonási jog keletkezésekor – azaz az
adóztatandó ügylet teljesítésekor (a termék birtokbavételekor) – gyakorolhatja.
[Áfa tv. 196/B. § (2) bek. b) pont]
A levonható adó tekintetében a törvény több kivételt nem nevesít, azonban a törvényi
rendelkezésbıl következıen a pénzforgalmi elszámolás nem vonatkozik minden levonható
5
adóra. Csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor az adóalanynak a termékbeszerzéséhez,
szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan rá áthárított adó tekintetében keletkezik levonási
joga. Ebbıl következıen nem kell a pénzforgalmi elszámolást alkalmazni (azaz a vételár
kiegyenlítésének idıpontjától függetlenül gyakorolható a levonási jog) az olyan levonható
adó tekintetében, amely az adóalanyt az általa beszerzett termék, igénybe vett
szolgáltatás után keletkezı, általa fizetendı adó tekintetében illeti meg. Ilyenek:
- a belföldi fordított adózás alá tartozó, az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése alapján fizetendı
adó tekintetében keletkezı levonható adó,
- a termék közösségen belüli beszerzése után fizetendı adó tekintetében keletkezı
levonható adó,
- a termékimport után fizetendı adó tekintetében keletkezı levonható adó,
- az ún. „szolgáltatásimport” után fizetendı adó tekintetében keletkezı levonható adó. Ebbe
a körbe tartoznak azok az esetek, amelyek során az adóalany külföldi – belföldön nem
letelepedett – adóalanytól vesz igénybe belföldi teljesítési helyő szolgáltatást, amely után
mint igénybevevınek kell az Áfa tv. 140. §-a alapján az adót megfizetni.
- a termék beszerzéséhez kapcsolódóan az Áfa tv. 139. § alapján (fel-, összeszerelés
tárgyául szolgáló termék beszerzése, vezetékhálózaton keresztüli szállítással megvalósuló
ún. energia termék beszerzése után) fizetendı adó tekintetében keletkezı levonható adó,
valamint
- az adóalany saját vállalkozásában megvalósított beruházása, továbbá az Áfa tv. 11. § (2)
bekezdés b) pontjában szereplı „ingyenes” ügylet utáni fizetendı adó tekintetében
keletkezı levonható adó.
Az elızıekben felsorolt esetekben tehát az adóalany áfa-levonási joga – a pénzforgalmi
elszámolás idıszakában is a vételár kifizetésének idıpontjától függetlenül – annak
keletkezésekor gyakorolható (feltéve, hogy a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele is
rendelkezésére áll). A levonási jog az Áfa tv. 119. § alapján akkor keletkezik, amikor az
elızetesen felszámított adónak megfelelı fizetendı adót meg kell állapítani.
Az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pontja alapján az adóalanynak a rá áthárított adó
tekintetében kell a pénzforgalmi elszámolást alkalmaznia. Nem szerepel a törvényben, hogy
adóalany (ti. áfa alany) által áthárított adóról lenne szó, következésképpen a pénzforgalmi
elszámolást választó adóalany a pénzforgalmi elszámolás idıszakában az eva alanytól
megvalósított termékbeszerzései, szolgáltatás igénybevételei során rá áthárított adó
tekintetében sem gyakorolhat levonási jogot mindaddig, amíg az eva alany részére a vételárat
ki nem fizeti.
A számla adattartalma
Minthogy a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása a fizetendı adó megállapításának és a vevı
levonási joga keletkezésének idıpontját befolyásoló körülmény, a „pénzforgalmi
elszámolás” kifejezést fel kell tüntetni a számlán.
[Áfa tv. 169. § h) pont]
Ha az adóalany a számlán nem tünteti fel a pénzforgalmi elszámolás tényét, akkor arra az
értékesítésre, szolgáltatásnyújtásra nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, a fizetendı
adót az Áfa tv. 55–58. §-ait alkalmazva a teljesítés idıpontjában kell megállapítania. Az ilyen
számla alapján a vevı adóalany adólevonási joga is az ellenérték kifizetésétıl függetlenül a
teljesítéskor keletkezik. Tekintve, hogy a pénzforgalmi elszámolásra utalás hiányában a
fizetendı adó megállapításának kötelezettsége a teljesítéskor bekövetkezik, a számla ezen
6
hiányossága ezt követıen már nem pótolható (illetve annak pótlása az adófizetési
kötelezettség, valamint a vevı adólevonási joga keletkezésének idıpontját nem befolyásolja).
[Áfa tv. 196/B. § (4) bek.]
A számlakibocsátónál a bizonylat elıírásoktól eltérı módon való kiállítása miatt az Art. 172.
§ (1) bekezdés e) pontja alapján mulasztási bírság jogkövetkezmény megállapítás azonban
bekövetkezhet.
A pénzforgalmi elszámolás hatása a pénzforgalmi elszámolást választó
adóalany vevıjére
Az Áfa tv. 119. §-a szerint az elızetesen felszámított adó levonásának joga akkor keletkezik,
amikor az elızetesen felszámított adónak megfelelı adót fizetendı adóként meg kell
állapítani.
Minthogy a pénzforgalmi elszámolást alkalmazó adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás
idıszakában az általa teljesített ügyletei után a fizetendı adót akkor kell megállapítani, ha a
vevıtıl az ellenértéket átvette, jóváírták, így a vevınek – függetlenül attól, hogy ı
pénzforgalmi elszámolást választott-e vagy sem – a levonási joga is ezen idıpontban
keletkezik.
[Áfa tv. 119. §]
Az ellenérték részletekben való kiegyenlítése
Ha az ellenérték jóváírása, kézhezvétele részletekben történik, akkor a fizetendı adót az
adott részlet jóváírásakor, kézhezvételekor, legalább a megfizetett részlet erejéig meg kell
állapítani. (Ez a szabály nem vonatkozik az Áfa tv. 10. § a) pontjában szereplı eleve
részletvételes termékértékesítésre.)
Ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany a termékbeszerzés és/vagy szolgáltatás
igénybevétel ellenértékét részletekben fizeti meg (ide nem értve az Áfa tv. 10. § a) pontja
szerinti értékesítésnek megfelelı beszerzést), akkor a beszerzés során rá áthárított adó
tekintetében a levonási jogot a megfizetett részlet erejéig gyakorolhatja.
[Áfa tv. 196/B. § (3) bek. a) pont]
Az ellenérték megfizetése
Az ellenérték jóváírásának, kézhezvételének, megfizetésének kell tekinteni azt is, ha az abból
származó követelés vagy kötelezettség engedményezés, elengedés, tartozásátvállalás miatt
vagy más módon szőnik meg. Így példának okáért, ha a pénzforgalmi elszámolást választó
adóalany teljes egészében engedményezi teljesítésébıl származó követelését, úgy ezzel nála
beáll az adófizetési kötelezettség, egyúttal megnyílik a vevı adólevonási joga is. Amennyiben
a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany beszerzése miatti kötelezettség
tartozásátvállalás miatt megszőnik, akkor úgy kell tekinteni, hogy ı a termékbeszerzést,
szolgáltatás igénybevételt megfizette, ezért a tartozástátválallást magában foglaló
adómegállapítási idıszakában gyakorolhatja a levonási jogát.
[Áfa tv. 196/B. § (3) bek. b) pont]
A számla módosítása, érvénytelenítése
7
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla alapján megtérített, adót is
tartalmazó ellenértéket módosító számla korrekció esetére az Áfa tv. különös szabályt állapít
meg.
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla érvénytelenítése, vagy az adót is
tartalmazó ellenértéknek/ellenértékrésznek a visszatérítésével járó módosítása esetén az
áthárított adó csökkenését
- a termékértékesítı, szolgáltatásnyújtó adóalany fizetendı adót csökkentı tételként, és
- a terméket beszerzı, szolgáltatást igénybevevı adóalany fizetendı adót növelı tételként
abban az adómegállapítási idıszakban veszi figyelembe, amelyben az ellenérték
visszatérítése megtörténik.
[Áfa tv. 196/B. § (2) bek. ca) pont]
Az ellenérték fizetési kötelezettséget keletkeztetı számlamódosítások esetén
- a termékértékesítı, szolgáltatásnyújtó adóalanynak a módosításból eredıen fizetendı
adót tekintetében az adófizetési kötelezettsége és
- a termékbeszerzı, szolgáltatás igénybevevı adóalanynak a módosításból eredı
adólevonási joga
az ellenérték jóváírásakor, kézhezvételekor keletkezik.
[Áfa tv. 196/B. § (2) bek. cb) pont]
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést tartalmazó számla olyan módosítása esetén, amely a
vevı által megfizetett, adóval növelt ellenérték visszatérítésével vagy további ellenérték
fizetésével nem jár, az általános szabályok szerint kell eljárni.
„Soron kívüli” fizetendı adó-megállapítás
Elıfordulhat, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó adóalanynak nem az ellenérték vevı
által történı megfizetésének idıpontjában, hanem elıbb kell az általa teljesített ügylet után a
fizetendı adót megállapítani. Ez akkor fordulhat elı, ha az ügylet teljesítését követıen, az
ellenérték megtérítése elıtt a következı események bekövetkeznek:
o Ha az adóalany jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként tıle
adófizetés nem lenne követelhetı, akkor az azt megelızı napon a fizetendı adót meg kell
állapítani. Például 2013-ra pénzforgalmi elszámolást választó adóalany 2014. január 1-jétıl
alanyi adómentességet választ. Ekkor a 2013. évi teljesítési idejő értékesítései után
fizetendı általános forgalmi adót 2013. december 31-én akkor is meg kell állapítani, ha az
ellenértéket a vevı nem egyenlítette ki.
o Ha az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, akkor a
tevékenységét záró adóbevallásban kell szerepeltetni a fizetendı adót.
o Ha az adóalany a tevékenységét szünetelteti, akkor az Art. szerint soron kívüli bevallást
kell beadni, amelyben a fizetendı adót szerepeltetni kell az olyan ügyletek után is,
amelynek az ellenértékét még nem kapta meg.
o Ha az adóalany felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás nélkül jogutód
nélkül megszőnik, szintén az Art. szerinti soron kívüli bevallásában kell a fizetendı adóját
megállapítani.
[Áfa tv. 196/B. § (5) bek.]
Az adólevonási jog „soron kívüli” gyakorlása
8
Az elızıekben felsorolt esetekben, vagyis ha a teljesítést követıen, de a beszerzés
ellenértékének kiegyenlítése elıtt a pénzforgalmi adózást választó adóalany
o jogállásában olyan változás következik be, amelynek eredményeként adólevonásra nem
jogosult,
o felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
o tevékenységét szünetelteti
o felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás nélkül jogutód nélkül megszőnik,
akkor az adóalany a levonási jogát is soron kívül gyakorolhatja, a fizetendı adó soron kívüli
megállapításánál ismertetett idıpontban, illetve a záró bevallásban.
[Áfa tv. 196/B. § (6) bek.]
Ha az adóalany jogutódlással szőnik meg (például átalakulással), akkor azon ügyletek után,
amelynek az ellenértékét a megszőnésig (átalakulásig) a vevı nem fizette meg, nem kell a
fizetendı adót megállapítani és az olyan beszerzések tekintetében nem gyakorolható levonási
jog, amely beszerzés ellenértékét az adóalany nem fizette meg az eladó részére. Az ilyen
ügyletek után majd a jogutódnak kell a fizetendı adót megállapítani és gyakorolhat levonási
jogot, ha annak a feltételei bekövetkeznek.
A pénzforgalmi elszámolás megszőnése
A pénzforgalmi elszámolás a következı esetekben szőnik meg:
a) a naptári év utolsó napjával, ha az adóalany a pénzforgalmi elszámolást a tárgy naptári
évet követı évre nem kívánja alkalmazni,
b) a választásra jogosító értékhatár meghaladásának napját követı nappal,
c) a naptári év utolsó napjával, ha a következı év január 1-jén az adóalany nem minısül
kisvállalkozásnak,
d) az eljárás jogerıs elrendelését megelızı nappal, ha az adóalany csıd-, felszámolási,
végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,
e) az adóalany tevékenysége szüneteltetését megelızı nappal.
[Áfa tv. 196/F. § (1) bek.]
Ha a pénzforgalmi elszámolás megszőnése az elızıekben felsorolt megszőnési esetek közül
a d) és e) pont hatálya alá tartozó olyan ok miatt következett be, amelyre az elızı két cím
alatt ismertetettek is alkalmazandók, akkor az adóalanynak soron kívül meg kell állapítania a
fizetendı adóját és soron kívül gyakorolhat levonási jogot. A pénzforgalmi elszámolás
megszőnését követı idıszakban keletkezett fizetendı adóit az adóalany már nem állapíthatja
meg pénzforgalmi szemléletben, valamint a levonási jogának gyakorlását sem befolyásolja a
vételár kifizetettsége.
Ha a pénzforgalmi elszámolás egyéb ok miatt szőnt meg, akkor az adóalanynak nincs
soron kívüli adó-megállapítási kötelezettsége. A pénzforgalmi elszámolás megszőnése napját
követıen teljesített ügyleteire már nem alkalmazhatja a pénzforgalmi elszámolást, valamint a
megszőnés után keletkezett beszerzéseire, illetve a korábbi beszerzéseire is – mivel a
pénzforgalmi elszámolás megszőnését követıen a pénzforgalmi elszámolást nem kell
alkalmazni –, levonási jog gyakorolható. A pénzforgalmi elszámolás megszőnésével
kapcsolatos átmeneti szabály szerint azonban a pénzforgalmi elszámolás megszőnése elıtt
teljesített olyan ügyletei után, amelynek ellenértékét a vevı ezen idıpontig nem egyenlítette
ki, a pénzforgalmi elszámolás megszőnését követıen is alkalmazza még az Áfa tv. 196/B. §
(2) bekezdés a) pontját, azaz a fizetendı adót az ellenérték megfizetésekor állapítja meg.
[Áfa tv. 196/F. § (2) és (4) bek.]
9
Az értékhatár túllépése
Ha a pénzforgalmi elszámolás a választás feltételéül szabott értékhatár túllépése miatt szőnik
meg, akkor az adóalany a pénzforgalmi elszámolás választásának jogával a megszőnés
évét követı második naptári év végéig nem élhet.
[Áfa tv. 196/F. § (3) bek.]
Az értékhatár túllépése esetén az adóalany a pénzforgalmi elszámolást nem alkalmazhatja
arra az értékesítésére sem, amelynek ellenértékével túllépte az értékhatárt.
[Áfa tv. 196/F. § (2) bek.]
A választás bejelentése és alkalmazási hatálya
Az adóalanynak a pénzforgalmi elszámolás választását, illetıleg annak megszőnését be
kell jelentenie az állami adóhatósághoz. A bejelentésre az adózás rendjérıl szóló
törvénynek a változás-bejelentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A pénzforgalmi
elszámolás legkorábban a 2013. január 1-jével kezdıdı elszámolási idıszakra
alkalmazható. A 2013. évre vonatkozó választást legkésıbb 2012. december 31-én be kell
jelenteni, az adóhatóság által rendszeresített és – bejelentésre már aktualizált – 2012. évre
vonatkozó nyomtatványok felhasználásával. A bejelentés 2012. évi teljesítésének jogszabályi
lehetısége is fennáll, mivel a pénzforgalmi elszámolást bevezetı Módosító tv. – amely a
Magyar Közlöny 2012. évi 136. számában jelent meg – a kihirdetést követı napon, azaz 2012.
október 16. napján hatályba lépett.
A pénzforgalmi elszámolást a tevékenységét évközben kezdı adóalany is választhatja, az
erre vonatkozó nyilatkozat a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejőleg tehetı
meg. Tevékenység évközi kezdése esetén az idıarányosan számított értékhatár várható, illetve
tényleges teljesítését kell vizsgálni.
[Áfa tv. 196/D. §, 196/G. §; Art. 22. § (1) bek. i) pont, (2) bek.]
A pénzforgalmi elszámolás 2013. évre vonatkozó választása esetén az adóalanynak az ezen
idıpont után teljesített termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után fizetendı adóját
pénzforgalmi szemléletben kell megállapítania, továbbá az ezen idıpont után érvényesítendı
levonható adó tekintetében levonási jogának gyakorlása során is ezt kell alkalmaznia. Ebbıl
következıen 2013-ban a pénzforgalmi elszámolás idıszakában a 2013. január 1-je elıtti
beszerzései tekintetében is csak pénzforgalmi szemléletben gyakorolhat levonási jogot.
[Áfa tv. 196/B. § (2) bek. b) pont]