2013.04.02.
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó adózók bevallási kötelezettségei, különös tekintettel a havi adó- és járulékbevallásra
A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiságot választó adózók bevallási kötelezettségei, különös tekintettel a havi adó- és járulékbevallásra
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 9. §-a tartalmazza azon adókötelezettségeket, amelyeket a kisadózó vállalkozások tételes adóját megfizető adózók nem kötelesek teljesíteni.
Így a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól:
a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése;
b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése;
c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése;
d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése.
Ugyanakkor azonban a kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.
A Katv. 1. § (4) bekezdése szerint az adózó a kisadózó vállalkozások tételes adójával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezései szerint kell teljesíteni.
Az Art. 14. § (1) bekezdése határozza meg az adózók adókötelezettségeit, mely szerint az adó megállapítása, megfizetése (kiutalása) érdekében – többek között – köteles jogszabályban vagy e törvényben előírt bevallásra is.
Általánosságban megállapítható, hogy egy adott adónem alanyait bevallási kötelezettség is terheli; így abban az esetben, ha valamely adónem vonatkozásában az adó alanyát sem az Art, sem más jogszabály nem mentesíti a bevallási kötelezettség alól, akkor – függetlenül attól, hogy keletkezett-e adófizetési kötelezettsége vagy sem – a törvényben meghatározott időszakonként és határidőig be kell nyújtania az adóbevallást.
Az Art. 31. § (2) bekezdése szerint a munkáltató, a kifizető (ideértve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély munkáltatót is) havonként, a tárgyhót követő hó 12-éig elektronikus úton kötelesek bevallást tenni az adó- és/vagy társadalombiztosítási kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékokról és/vagy az 1-31. pontokban felsorolt adatokról is.
Abban az esetben, ha az adott adónem alanyának nem keletkezett adófizetési kötelezettsége, akkor alkalmazható az Art. 31. § (6) bekezdésében foglalt azon szabály, amely szerint a bevallás benyújtásával egyenértékű, ha az adózó az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon – a bevallás benyújtására előírt határidőig – nyilatkozik, hogy a bevallás benyújtására az adott időszakban azért nem került sor, mert adókötelezettsége nem keletkezett.
A kisadózó vállalkozások és kisadózók a Katv. 9. § (1) bekezdésében foglalt speciális rendelkezés alapján tehát mentesülnek az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa bejelentett kisadózónak teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben az éves személyi jövedelemadó bevallás (’53), a társasági adó bevallás (’29), és a kifizetésekkel összefüggő havi adó- és járulékbevallás [’08, illetőleg az egyéni vállalkozók esetében az ’58 bevallás) benyújtása alól.
Például, ha egy kisadózó egyéni vállalkozónak nincs alkalmazottja, akkor nem kell benyújtania havonta sem a 1358-as számú bevallást, sem a 1308-as számú bevallást (és természetesen az Ny jelű nyilatkozatot sem).
Ez a szabály azonban nem alkalmazható a kisadózó vállalkozó, kisadózó vállalkozás által munkaviszonyban foglalkoztatott magánszemélyek, illetőleg kisadózóként be nem jelentett tagok számára teljesített kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségekre, ezért esetükben az általános szabályok – például az Art. 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések – szerint kell teljesíteni a bevallási kötelezettségeket.
Például, ha a kisadózó vállalkozás 2013. április 5-én munkabért fizet a munkavállalói számára, akkor 2013. május 12-éig be kell nyújtania a 1308-as számú bevallást.
Abban az esetben pedig, ha a kisadózó nem teljesít adóköteles kifizetést az adott hónapban, ugyanakkor valamely magánszeméllyel összefüggésben az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli (például: a munkavállalója fizetés nélküli szabadságon van), akkor is be kell adnia a 1308-as bevallást, az nem váltható ki nemleges nyilatkozattal.
Ha a kisadózó vállalkozás a kisadózóként be nem jelentett tagjának az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatást nyújt vagy az Szja tv. 28. §-a szerinti egyéb jövedelemnek minősülő osztalékot fizet, akkor is a 1308-as bevalláson kell számot adni az ezen kifizetésekkel összefüggő adókötelezettségekről.
Végezetül felhívjuk a tevékenységüket nem egyéni vállalkozóként végző kisadózó vállalkozások figyelmét arra, hogy amennyiben a tulajdonukban személygépkocsi van, illetőleg személygépkocsit pénzügyi lízingbe vettek, akkor a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/G.-§-ában foglaltak alapján negyedévente, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kötelesek benyújtani a fizetendő cégautóadóról a ’01-es bevallást is